Lemerült akkumulátor télen: töltés, bikázás, csere – mit csinálj, és mit ne?

Reggel hét óra, mínusz nyolc fok, egy debreceni társasház mögötti parkoló. Elfordítod a kulcsot, és az önindító a megszokott, határozott pörgés helyett csak fáradtan nyöszörög kettőt, aztán kattog. A műszerfal lámpái még világítanak, a rádió is bekapcsol, az autó mégsem indul. Fél nyolckor kezdődik a műszakod, a szomszéd épp most húz ki mellőled a parkolóhelyről. Ilyenkor dől el, hogy tíz perc alatt útnak indulsz, vagy egy rossz mozdulattal még egy elektronikai javítást is hozzáadsz a reggeledhez.

A lemerült akku a téli reggelek klasszikus problémája, és nem véletlenül. A hidegben lelassulnak az akkumulátorban zajló kémiai folyamatok, így ugyanaz az akku kevesebb indítóáramot tud leadni, miközben a sűrűbb olaj miatt a motor átforgatásához több energia kellene. Egy nyáron még gond nélkül működő, de már fáradt akkumulátor ilyenkor adja fel először. A jó hír, hogy a helyzetek többsége otthon is megoldható, ha tudod, mit mérsz, és milyen sorrendben csatlakoztatsz.

Mit árul el a feszültség, és milyen jelek előzik meg a bajt?

Egy egyszerű digitális multiméter néhány ezer forintért kapható bármelyik barkácsáruházban, és ez az akkumulátor legjobb barátja. Az autó álló motorral, minden fogyasztó lekapcsolva, legalább pár órás pihenés után mérve egy teljesen feltöltött, egészséges 12 voltos akkunál nagyjából 12,6–12,7 voltot mutat. A 12,4 volt körülbelül háromnegyedes, a 12,2 volt nagyjából félig feltöltött állapotot jelent, 12 volt alatt pedig az akku gyakorlatilag lemerült, és mielőbb tölteni kell. Járó motor mellett a generátor töltőfeszültsége jellemzően 13,8 és 14,5 volt közé esik, ha ennél jóval kevesebbet mérsz, nem is biztos, hogy az akku a hibás.

A hiba jelei ritkán jönnek derült égből. A lassabban, „nehezebben” forgó önindító, a beinduláskor egy pillanatra elhalványuló műszerfal, a rendszeresen kikapcsoló start-stop rendszer mind azt üzeni, hogy az akkumulátor tartaléka fogy. Ha az akku háza megdagadt, a pólusokon fehér-zöldes, porszerű lerakódás van, vagy kénes, záptojásszagot érzel, ott már nem a töltés a megoldás.

Az akkumulátor élettartama hagyományos autóban jellemzően négy-hat év, de ez erősen függ a használattól. Az a Suzuki Swift, amelyikkel valaki naponta két kilométert megy a boltig és vissza, sosem kap annyi töltést, amennyit az indítás elvesz, így az akkuja gyorsabban öregszik, mint egy hosszú utakat bejáró céges Octaviáé. A rövid utak, a hosszú állás és az ülésfűtés, szélvédőfűtés, hátsó ablakfűtés együttes használata télen a leggyorsabb módja annak, hogy lemerítsd.

Az is előfordul, hogy nem az akku öreg, hanem valami csendben szívja. Egy nyitva felejtett csomagtartó-világítás, egy rosszul bekötött utólagos riasztó vagy menetrögzítő kamera, esetleg egy hibás vezérlőegység, amelyik nem tér nyugovóra, napok alatt képes kiüríteni egy egészséges akkumulátort is. Ha egy frissen feltöltött akku két-három nap állás után újra lemerül, ez a gyanús eset, és érdemes megméretni egy autóvillamossági műhelyben az úgynevezett nyugalmi áramfelvételt. Ugyanígy nézd meg a pólusokat is: a laza vagy oxidálódott saru rossz érintkezést okoz, és a töltés sem jut el rendesen az akkuig. Egy drótkefe, némi pólussaru-zsír és egy csavarkulcs ilyenkor többet ér egy új akkumulátornál.

Töltés otthon, kiszerelés nélkül

Ha az akku még nem halott, csak lemerült, a töltő a legkíméletesebb megoldás. A mai, mikroprocesszoros, úgynevezett okostöltők 15–30 ezer forint körül kezdődnek, figyelik a feszültséget, maguktól váltanak fenntartó üzemmódra, és nem töltik túl az akkumulátort. A legtöbb modern autónál az akkumulátor töltése kiszerelés nélkül is megoldható, sőt sok gyártó kifejezetten ezt ajánlja, mert az akku lekötése után egyes autóknál ablakemelőket, rádiót vagy egyéb rendszereket újra be kell tanítani.

A sorrend itt is számít. Először csatlakoztasd a töltő piros csipeszét az akkumulátor pozitív pólusához, a fekete csipeszt pedig a kezelési útmutatóban megadott földelési ponthoz vagy a negatív pólushoz, és csak ezután dugd a töltőt a konnektorba. Leválasztáskor fordítva: előbb a hálózatból húzod ki, aztán veszed le a csipeszeket. Ha az autó garázsban áll, nyiss ajtót vagy ablakot, mert töltés közben a savas ólomakkumulátorból hidrogén szabadulhat fel, ami robbanásveszélyes gáz, a közelben tehát se cigaretta, se csiszológép, se nyílt láng.

Egy fontos tiltás: fagyott akkumulátort soha ne tölts és ne bikázz. Egy erősen lemerült akkumulátorban az elektrolit már nem túl kemény fagyban is megfagyhat, míg a teljesen feltöltött sokkal jobban bírja a hideget. Ha a lemerült akku napokig állt mínuszokban, a benne lévő folyadék jéggé válhat, a ház megrepedhet, és töltéskor a benne rekedt gáz komoly veszélyt jelent. Ilyenkor vidd az akkut fűtött helyiségbe, várd meg, amíg felenged, és ha a háza deformálódott, azonnal cseréld.

Ha mégis ki kell szerelni, előbb mindig a negatív, fekete kábelt veszed le, és csak utána a pozitívat, visszaszereléskor pedig fordítva, előbb a pozitív kerül fel. Így ha a villáskulcs véletlenül hozzáér a karosszériához, nem keletkezik rövidzárlat.

Bikázás lépésről lépésre, szikra nélkül

Ha nincs időd órákig tölteni, marad a bikázás, vagyis az indítás egy másik autó akkumulátoráról. Ehhez kell egy megfelelő keresztmetszetű, legalább 16 négyzetmilliméteres, nagyobb motorú vagy dízel autóhoz inkább 25 négyzetmilliméteres kábelpár, és egy segítőkész szomszéd, akinek ugyanúgy 12 voltos rendszerű autója van. Állítsátok a két autót egymás közelébe úgy, hogy a karosszériák ne érjenek össze, kapcsoljátok le a gyújtást és minden fogyasztót, és nézd meg, nem fagyott vagy sérült-e a lemerült akku.

A csatlakoztatás sorrendje a következő. A piros kábel egyik végét a lemerült akku pozitív pólusára teszed, a másik végét a segítő autó akkujának pozitív pólusára. Ezután a fekete kábel egyik végét a segítő autó negatív pólusára kötöd, a másik végét pedig nem a lemerült akkumulátor negatív pólusára, hanem a lemerült autó motorblokkjának egy festetlen, fémes pontjára vagy a gyártó által kijelölt földelési pontra, az akkumulátortól távolabb. Ennek oka, hogy az utolsó csatlakozásnál kis szikra keletkezhet, és ha ez az akku mellett történik, a felszabaduló hidrogén begyulladhat.

Ezután indítsd be a segítő autót, járjon néhány percig kissé emelt fordulaton, majd próbáld indítani a sajátodat. Egy próbálkozás ne tartson tovább 10–15 másodpercnél, és két kísérlet között hagyj legalább fél-egy percet, mert az önindító is melegszik. Ha az autó beindult, a kábeleket fordított sorrendben szedd le: először a fekete kábelt a földelési pontról, aztán a segítő autó negatív pólusáról, majd a pirosat a segítő autóról, végül a sajátodról. Közben vigyázz, hogy a csipeszek ne érjenek egymáshoz és a karosszériához.

Bikázás után ne állítsd le rögtön a motort, és ne a szomszéd utcáig menj. Legalább fél-egy óra folyamatos vezetés kell ahhoz, hogy a generátor visszatöltsön valamennyit, de egy mélyen lemerült akkut ez sem tölt fel teljesen, ezért otthon még érdemes töltőre tenni. Hibrid vagy elektromos autóval sok gyártó kifejezetten tiltja más autók bikázását, ezért ha a segítő ilyennel érkezik, előbb nézzétek meg a kezelési könyvet. Egy hordozható indító, a köznyelvben booster, 20–40 ezer forintért szintén megoldás lehet, és nem kell hozzá szomszéd.

Mikor jön el a csere ideje, és mennyibe kerül?

Ha a töltés után néhány nappal az akku feszültsége újra 12,2 volt alá esik, ha minden hideg reggelen bikázni kell, vagy az akkumulátor már öt-hat éves, a csere valószínűleg olcsóbb, mint a folytonos bosszúság. Sok szerviz és akkumulátor-szaküzlet ingyen terheléses mérést is végez, amely megmutatja, hogy az akku mennyi indítóáramot tud még leadni a névleges értékhez képest.

Az ár a típustól függ. Egy hagyományos, 60 amperórás akkumulátor egy kisebb benzines autóba nagyjából 25–45 ezer forint, a start-stop rendszerű autókba való EFB vagy AGM típusok viszont jellemzően 55 ezer forintnál kezdődnek, és egy nagyobb, 80 amperórás AGM akku 80–90 ezer forint körül is lehet. Start-stop rendszerű autóba ne tegyél hagyományos akkut, mert hamar tönkremegy, EFB helyett AGM viszont beszerelhető, fordítva nem. Számos újabb autónál az új akkumulátort a fedélzeti elektronikában is regisztrálni kell, ezért a beszerelést ilyenkor érdemes műhelyre bízni.

Ha az autó hetekig áll, például mert vonattal jársz dolgozni, vagy a második autó csak hétvégén mozdul, a fenntartó töltő a legjobb barát. Ezek az eszközök hónapokig rajta maradhatnak az akkun, és pontosan annyi áramot adnak, amennyi a természetes önkisülést pótolja. Garázs nélkül is működhet, ha van a ház falán egy kültéri aljzat, de a kábelt ilyenkor úgy vezesd, hogy ne álljon meg benne a víz, és ne lehessen belebotlani.

A régi akkumulátort ne dobd a kukába, mert savat és ólmot tartalmaz. Az akkumulátor-kereskedők és a hulladékudvarok átveszik, sőt sok helyen a régi visszaadásakor kedvezményt is kapsz az újból.

Ha még nincs multiméter a kesztyűtartódban, vegyél egyet, és egy fagymentes hétvégén, pihent állapotban mérd meg az akkut. Ha 12,4 volt alatt marad, tedd egy éjszakára töltőre, mielőtt az első igazi mínuszok megérkeznek.