A Szent Korona rejtélyes érmelléki útja 1849-ben – szájhagyomány és levéltári nyomok (2. rész)
Megfordult-e a magyar Szent Korona 1849-ben az érmelléki tájon? Szabó József levéltári nyomokat és helyi legendákat ütköztet. (2.…
Szomszédság, civil kezdeményezések, hagyományok és helytörténet: hogyan élünk együtt a társasháztól a faluközösségig. Itt találod az erdélyi és partiumi közösségekről, emlékhelyekről szóló írásainkat is.
Megfordult-e a magyar Szent Korona 1849-ben az érmelléki tájon? Szabó József levéltári nyomokat és helyi legendákat ütköztet. (2.…
Finály Henrik (1825–1898) az Erdélyi Múzeum-Egyesület évtizedes titkára volt, aki egy erdélyi tudós társaság megteremtéséért dolgozott.
Szabó József tanulmánya a magyar Szent Korona érmelléki rejtegetésének legendáit vizsgálja kritikusan – az 1551-es és 1849-es történeteket…
Lőwy Dániel oral history kötete kolozsvári túlélők és mentők vallomásait gyűjti egybe az 1944-es deportálások koráról – Gaal…
A Mithras-kultusz titokzatos, férfiaknak fenntartott vallás volt a római Daciában. Emlékei Erdély földjén, főként Várhelyen és Gyulafehérváron maradtak…
Cserei Mihály huszonévesen vezetett naptári feljegyzései családi eseményekről, időjárásról és a korabeli erdélyi hétköznapokról árulkodnak.
Viski János kolozsvári zeneszerző magyar-örmény családból indult, Kodály tanítványa, majd a Zeneakadémia megbecsült professzora lett.
Csorba Csaba a Partium 16. századi török hódoltatását és Gyula várának 1566-os ostromát tekinti át, Mohácstól a délvidéki…
Bartók Béla gyermekévei a bánsági Nagyszentmiklóson: a Kristóf-intézet, az első koncertek és a román népzenegyűjtés története.
Az Érmellék, a mai romániai és magyar határ menti tájegység sok jeles szülöttje formálta a magyar tudományt, egyházat…
A reformkortól a második világháborúig tartó kolozsvári kaszinók és társaskörök története, alapítóik, tagságuk és társasági életük bemutatása.
A szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság helytörténeti sorozata 2016-ra 48 kötetig jutott, és a rejtett múltat tárja az olvasók…
Bodosi Dániel erdővidéki festő közel négy évtizeden át festette meg szülőföldje jeles személyiségeinek arcképcsarnokát a székely festőiskola hagyományában.
Merényi-Metzger Gábor hét, eddig kevéssé ismert törvénytelen gyermeket azonosított a reformkor egyik nagy alakja, báró Wesselényi Miklós után.
De Gerando Antonina kolozsvari igazgatonkent tankonyveket irt, megalapitotta a Teleki Blanka Kort, es vegig harcolt a francia mintaju…
De Gerando Antonina párizsi születésű pedagógusnő, aki 1880-tól több mint három évtizeden át vezette a kolozsvári felsőbb leányiskolát.
Vekerdy Tamás összefoglalója a Steiner nevéhez fűződő Waldorf-iskola működéséről: osztálytanító, epochális tanítás, osztályzatok nélkül.
Soó Zöld Margit kolozsvári festő és grafikus három évtizedes pályája, amelyet a víz, a felhők és a fák…
A Hargita megyei Csíkszereda négynapos régizene-fesztiváljának összegzése: nyári egyetem, hazai és külföldi együttesek, Kobzos Kiss Tamás emléke.
Nyisztor Tinka és Iancu Laura, két moldvai magyar néprajzkutató pályája a szülőfalujuktól a tudományos doktorátusig.
Hogyan kötött barátságot a száműzetésben a „kis Kossuth” néven ismert Berzenczey László és Görgei Artúr, az 1848–49-es honvédsereg…
Hadad partiumi falu 1919-es harcainak története, amikor a Székely Hadosztály és a civilek együtt védekeztek, valamint az emlékezés…
Hogyan lett a dévai ferences kolostorból szórványkollégium, majd több száz gyermeket nevelő, Erdélyre kiterjedő hálózat.
A három megye határán fekvő, hagyományosan elhanyagolt Tövishát vidékének magyar közösségét összefogó civil szervezet múltja, jelene és jövőképe.
Az erdélyi slam poetry gyors felfutása, a NEST művészcsoport munkája és a harmadik bajnokság a kolozsvári és vásárhelyi…
Báthory Zsigmond elvált felesége, az „Erdély végzetes asszonya” néven emlegetett főhercegnő haláláról egyetlen tiroli anyakönyvi sor tanúskodik.
A Makovecz Imre tervezte szászrégeni DIO Ház a helyi magyar közösség kulturális és szociális központja, ahol napi étkeztetés…
Az 1930-ban felavatott temesvári Magyar Ház a bánsági szórványmagyarság büszkesége volt – tulajdona azonban máig peres kérdés.
Gaal György ismerteti Lőwy Dániel monográfiáját a partiumi Nagyvárad egykori virágzó zsidó közösségéről, a középkortól a vészkorszakig.
Az egyetlen kolozsvári egyetemi tanár, aki polgármester is volt: Haller Károly nevéhez a város modern arculatának kialakítása fűződik.
Gáspár Attila szilágysági népdalgyűjteménye a népdal közösségépítő és felszabadító erejéről – Csatlós Erzsébet Zsófia ismertetése.
Máriás József a régi tanító, Szolomájer József 1926-os Mezőfény-történetét mutatja be, amely a sváb közösség hitét és értékvilágát…
A második világháború után elzárt erdélyi kastélyportrék kerültek elő Kolozsváron: a Casino gyűjteménye Széchenyit, Wesselényit és másokat ábrázol.
Fleisz János nemzetközi sakkbíró visszaemlékezései: Kasparov, Bobby Fischer, a temesvári vb és egy haragvó sejk a sakkpartik kulisszái…
Könczei Csongor néptánckutató a 30 éves kolozsvári Bogáncs együttesről, a táncházmozgalom gyökereiről és a közösség elsőbbségéről beszél.
A szamosújvári Téka Alapítvány Tóvidék-programja tizenöt mezőségi falu fogyatkozó magyar közösségeit próbálja megerősíteni 2005 óta.
A kolozsvári rendezvénysorozat és a Polis-kötet a 140 éve született erdélyi író, diplomata és művészetszervező Bánffy Miklós sokoldalú…
Killyéni András írása azokat a kolozsvári tudósokat mutatja be, akik MTA-tagként a város sportéletének is meghatározó alakjai voltak…
Maróti Andor esszéje a demokrácia ígéreteiről, a tömegpszichológiáról és arról, miként teszi a fogyasztói tömegkultúra kiszolgáltatottá a gondolkodó…
2. oldal / 3 · összesen 84 cikk