Fűtésszezon indítása: kazán, radiátor-légtelenítés és okos beállítás

Október egyik első hűvös estéjén a legtöbb lakásban ugyanaz a jelenet játszódik le. Valaki felcsavarja a termosztátot, a kazán halkan felbúg, aztán negyedóra múlva a nappali radiátorának csak az alja langyos, a teteje hideg, és valahonnan a falból csobogás hallatszik. Ilyenkor sokan arra gondolnak, hogy elromlott valami, pedig legtöbbször csak levegő gyűlt össze a rendszerben a nyári szünet alatt. A jó hír, hogy ennek egy részét tíz perc alatt, egy pár száz forintos kulccsal megoldhatod. A rossz hír, hogy a kazán ennél több figyelmet érdemel, mert egy gázkészülék nem csak kényelmi, hanem biztonsági kérdés is.

Mielőtt bármit bekapcsolsz: a kazán és a kémény

A gázkazán a lakás egyik legkevésbé látványos, mégis legfontosabb berendezése, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, amíg működik. A katasztrófavédelem évről évre arra figyelmeztet, hogy a fűtő- és vízmelegítő készülékeket érdemes évente egyszer szakemberrel átnézetni, mert ezek lánggal égő berendezések, és egy elhanyagolt égő vagy eltömődött égéstermék-elvezetés lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet. Az éves karbantartás során a szerelő megtisztítja az égőt és a hőcserélőt, ellenőrzi a gázoldali tömítettséget, az égést és a biztonsági elemeket. Az ára típustól és várostól függően nagyjából 15–30 ezer forint körül mozog, ami a gázszámlához és egy esetleges javításhoz képest kis tétel. Ha még nem foglaltál időpontot, ne várd meg a novemberi rohamot, mert akkor a jó szerelők heteket csúsznak.

A kémény külön történet, mert azt nem a kazánszerelő, hanem a kéményseprő ellenőrzi. Gázos fűtésnél kétévente, szilárd tüzelésnél évente esedékes az ellenőrzés, és családi háznál, ahová nincs vállalkozás bejegyezve, a ciklusidőn belüli lakossági kéményseprés ingyenes. Hogy nálatok a katasztrófavédelem vagy egy kéményseprőcég végzi, azt a katasztrófavédelem kéményseprési oldalán irányítószám alapján megnézheted, és ott időpontot is foglalhatsz. A szakemberek azt kérik, hogy az ellenőrzés napján ne fűts be, hogy a kémény hozzáférhető és kihűlt legyen. Érdemes óvatosnak lenni a kéretlenül csengető, azonnali fizetést követelő „kéményseprőkkel” is, mert ősszel rendszeresen felbukkannak ilyen csalók.

Ha nyílt égésterű kazánod vagy vízmelegítőd van, vagyis a készülék a helyiség levegőjéből égeti el a gázt, akkor egy szén-monoxid-érzékelő a legolcsóbb életbiztosítás. A katasztrófavédelem azt javasolja, hogy a készüléktől nagyjából egy méterre, fejmagasságban legyen, és figyeld a szavatossági idejét, mert az érzékelők nem örök életűek. Néhány ezer forintért kapható megbízható típus, a bevizsgált készülékek listáját a katasztrófavédelem honlapján találod.

A nyomásmérő, amire senki nem néz rá

A legtöbb fali gázkazánon van egy kis kerek mutató vagy digitális kijelző, amely a fűtési rendszer víznyomását mutatja barban. Ezt érdemes még az első bekapcsolás előtt, hideg rendszeren megnézni, mert a nyomás a nyár folyamán lassan csökkenhet. A gyártói kézikönyvek többsége hidegen nagyjából 1 és 1,5 bar közötti értéket ad meg, de a pontos tartomány készüléktípusonként eltér, ezért a saját kazánod leírását vedd alapul. Ha a mutató ennél lejjebb van, a kazán alján vagy mellette található töltőcsappal lehet utántölteni: lassan nyitod, figyeled a mutatót, és a célérték előtt kicsit megállsz, mert a szelep elzárása után még emelkedhet egy hajszálnyit. Fontos, hogy a csapot utána teljesen zárd el, különben a nyomás tovább kúszhat felfelé.

Fűtés közben a víz kitágul, ezért melegen a nyomás magasabb lesz, mint hidegen, ez teljesen normális. Az viszont már nem az, ha néhány hetente újra és újra tölteni kell a rendszert. Ez szinte mindig szivárgásra, hibás tágulási tartályra vagy rakoncátlan biztonsági szelepre utal, és ilyenkor a szerelőnek kell megnéznie. Az sem jó ötlet, ha túltöltöd a rendszert, mert akkor a biztonsági szelep csöpögni kezd, és a kazán hibára futhat.

Radiátor légtelenítése lépésről lépésre

A radiátor légtelenítése az a művelet, amitől a legtöbben tartanak, pedig a legegyszerűbb mind közül. Szükséged lesz egy légtelenítő kulcsra, amely barkácsboltban pár száz forintba kerül, néhány régebbi szelep pedig lapos csavarhúzóval is nyitható. Ezen kívül egy kis tálra vagy befőttesüvegre és egy rongyra, mert egy kevés, néha szürkés víz mindig kijön. A légtelenítő szelepet a radiátor felső sarkában találod, általában a csatlakozással ellentétes oldalon. Hagyományosan azt tanácsolják, hogy a kazánt kapcsold ki vagy állítsd le a keringetést, és várj, amíg a víz kicsit lehűl és megnyugszik, mert így a levegő a radiátor tetején gyűlik össze, és nem forró vízzel kell bajlódnod.

Ezután tartsd a rongyot és a tálat a szelep alá, és a kulccsal óvatosan, legfeljebb negyed-fél fordulattal nyisd meg a szelepet. Sziszegő hangot fogsz hallani, ez a kiszökő levegő. Hagyd nyitva addig, amíg a sziszegést egyenletes vízsugár vagy csöpögés váltja fel, majd zárd el, de ne húzd meg erőből, mert a kis szelep könnyen megsérül. Többszintes házban az alsó szinten kezdd, és haladj felfelé, mert a levegő mindig a rendszer legmagasabb pontja felé vándorol. Ha végeztél az összes radiátorral, nézz vissza a kazán nyomásmérőjére, mert a kiengedett levegő és víz helyén a nyomás szinte biztosan esett, és most kell visszatölteni a kívánt értékre.

Ha a légtelenítés után a radiátor továbbra is csak alul meleg, vagy egyik napról a másikra újra kotyog, akkor nem csak levegőről van szó. Előfordulhat, hogy iszap rakódott le benne, hogy a termosztatikus szelep tűje beragadt a nyár alatt, vagy hogy a rendszer nincs jól beszabályozva. A beragadt szelepnél sokszor segít, ha a termosztátfejet lecsavarod, és a kis fémtüskét óvatosan néhányszor megnyomod, de az iszaposodás és a beszabályozás már szerelői feladat.

Az első bekapcsolás és a termosztát

Amikor először indítod a fűtést, ne a legmagasabb fokozaton kezdd, és ne lepődj meg egy kis égett porszagon az első órákban, ez a radiátorokon és a kazánban leülepedett por. Ami viszont gyanús, az a tartós gázszag, a kazán ismételt leállása vagy hibakódja, illetve az, ha a láng színe sárgás és kormos. Gázszag esetén ne kapcsolj villanyt, ne használj nyílt lángot, nyiss ablakot, zárd el a gázt a főcsapnál, és a házon kívülről hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét. Ez nem túlzott óvatosság, hanem az a néhány perc, ami a legtöbbet számít.

A termosztát beállításánál a legnagyobb hiba, hogy sokan egész nap ugyanarra a hőfokra állítják, akár otthon vannak, akár nem. Egy programozható vagy okostermosztát lényege éppen az, hogy reggel és este melegebb legyen, napközben és éjjel pedig hűvösebb. A nappaliban sokaknak 20–21 fok kellemes, a hálószobában alvásra 17–18 fok is bőven elég, a ritkán használt helyiségben pedig nyugodtan lehet alacsonyabb a hőmérséklet. Ha a kazánodnak van külön előremenő vízhőmérséklet-állítója, ősszel érdemes azt mérsékelten beállítani, mert a kondenzációs kazánok alacsonyabb vízhőmérsékleten hatékonyabban dolgoznak.

Ahol a forintok elszöknek

Az energetikai cégek és tanácsadók egybehangzó ökölszabálya, hogy minden egyes fok, amennyivel alacsonyabbra állítod a belső hőmérsékletet, nagyjából 5–6 százalékot farag le a fűtési energiából. Egy átlagos családi ház vagy panellakás esetében ez egy szezon alatt már érezhető összeg, különösen, ha a fogyasztásod átlépi a rezsicsökkentett sávot. Ehhez nem kell fáznod, elég, ha nem 23, hanem 21 fokra fűtesz, és este felveszel egy pulóvert. A pontos megtakarítás persze függ a ház szigetelésétől és a fűtési rendszertől, ezért ezt inkább iránynak, mint ígéretnek tekintsd.

Ugyanilyen fontos, hogy a radiátor le tudja adni a meleget. Ha egy kanapé vagy hosszú függöny takarja, ha rajta szárad a ruha, vagy ha a burkolat mögé nem jut levegő, akkor a kazán hiába dolgozik, a meleg egy része a fal és a bútor között reked. Külső fal mellett álló radiátornál olcsó és hatékony megoldás egy hővisszaverő fólia a radiátor mögé, amely a barkácsboltokban néhány ezer forintért kapható. A termosztatikus szelepeket se tekerd állandóan maximumra, mert ezek nem gyorsabban fűtenek, csak magasabb hőmérsékletnél zárnak el.

Van néhány apró szokás is, ami szinte semmibe nem kerül, mégis látszik a számlán. Esténként húzd le a redőnyt és húzd be a sötétítőt, mert az ablak éjszaka a lakás leghidegebb felülete, és egy vastag függöny vagy redőny érezhetően csökkenti a hőveszteséget. Nézd át a bejárati ajtó és az ablakok tömítését is: ha egy gyertya lángja meglebben a keret mellett, ott huzat van, amit egy öntapadós tömítőszalaggal pár száz forintból megszüntethetsz. Szellőztetni pedig rövid ideig, de teljesen nyitott ablakkal érdemes, nem órákig bukóra hagyott szárnnyal, mert az utóbbi a falakat hűti ki, és a kazánnak utána sokkal többet kell dolgoznia.

Egy délután most, nyugalom a hidegben

Ha végiggondolod, a fűtésszezon indítása egyetlen délután munkája, és ennek nagy részét magad is elvégezheted. Hívd fel a kazánszerelőt, nézd meg a kéményseprés időpontját, töltsd fel a rendszert, ha kell, és járd végig a radiátorokat a légtelenítő kulccsal. Állítsd be a termosztát programját úgy, hogy az a napirendedhez igazodjon, és ne a megszokáshoz. Ha mindez megvan, akkor az első igazán fagyos reggelen nem a kotyogó radiátort fogod bámulni, hanem egy meleg szobában iszod a kávédat. És az sem utolsó szempont, hogy a tavaszi elszámolásnál a számla is barátságosabb lesz.